Peszleg nevű papok

A Katolikus Lexikonban:

Szőce, Vas m.: plébánia a szombathelyi egyhm. körmend-szentgotthárdi esp. ker-ében. - 1286: Zelche. 1500: már létezett. Tp-át a 14. sz. elején Szt András tiszt-ére szent., a mait 1830: építették. Harangjait 1829: 70,7 cm átm. Anton Fiel Varasdon, 1923: 67,8 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai Sopronban öntötték. Lakói 1600 e. prot-ok lettek. 1733: alapították újra. Org-ját (1/7 m/r) 1903: Peppert Nándor építette. Kegyura 1880: Bach Fülöp. - Filiái 2000: Hegyhátszentjakab (13. sz. közepi Szt Jakab-tp-át temető veszi körül, 1790: átépítették; 1969: helyreállították), Őrimagyarósd, Rimány, Szaknyér. - Plébánosai: Móricz Mihály Lajos, 1734: Sághy Gábor, 1736: Csernyánsky István, 1740: Nagy Ferenc, 1760: Magyar Ferenc, 1770: Horváth László, 1772: Szokoly István Károly, 1773: Boronyai János, 1778: Czimmer Antal, 1780: Peszleg Ádám, 1784: Fábsics János, 1786: Pozsgai István, 1787: Letenyei István, 1801: Teklics József, 1804: Szabó László, 1805: Kofstein István, 1806: Sákovics János, 1813: Hajdt Balázs, 1837: Gergácz György, 1843: Sághy László, 1859: Rácz Mihály, 1885: Bucsics János, 1890: Horváth József, 1905: Kláffl Mihály, Angyal György, 1919: Siposs Ágoston, 1922: Herold József, Fömötör Flórián, 1923: Keszei Imre, 1934: László István, 1938: Gombás Nándor, 1943: Zenz Péter, 1952: Fodor Antal, 1962: Konkoly István, 1963: Gyürki László, 1969: Rilli László. 2000 e. Nádasd látja el. - Lakói 1940: 846 r.k., 159 ev., 11 ref., 3 izr., össz. 1019; 1983: 384 r.k., össz. 501. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 192 tanuló. ** (Forrás: Gerecze II:995. - Schem. Sab. - Patay 1966, 1985. - MKA 2000:539. - Valter 2004:149, 185.)

***

Szepetnek, Zala m.: plébánia a szombathelyi egyhm. letenyei esp. ker-ében. - 1184: már létezett. A törökök 1578 e. elpusztították. 1710: alapították újra. Mai Őrangyalok-tp-át 1752: építették. Org-ját (2/13 m/r) 1896: Szalay Gyula építette, 1935: az →Angster gyár, 1988: Takács Péter bőv. Harangjait 1925: 98, 61, 48 cm átm. Rincker F. V. Bpen öntötte. Akv. 1711-től. Kegyura 1880: Batthyány Gusztáv hg. Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném., horvát; 1940: m., ném. - Filiái 2000: Bajcsa (1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 13 ffit, 3 nőt), Sormás. - Plébánosai: Juranits Márton, 1716: Fraitnyák Márk Ferenc, 1732: Mataj Ferenc, 1738: Peszleg Ádám, 1748: Gollacz György, 1762: Vilics Miklós, 1767: Nagy Pál, 1772: Nagy Imre, 1781: Gregor Péter, 1792: Magda Simon, 1807: Kovács József, 1823: Palatin Simon, 1841: Karbatsist Ferenc, 1855: Bokányi György, 1893: Kiss Kálmán, Sövegjártó Móricz, 1897: Berkovich József, 1926: Naláczy András, 1928: Fábián Gábor, 1938: Mészáros Ferenc, 1960: Pungor László adm., 1980: Ódor Imre. - Lakói 1785: 822 r.k., össz. 1077; 1840: 998 r.k., 378 ev., össz. 1376; 1910: 1729 r.k., 650 ev., 22 izr., össz. 2401; 1940: 1590 r.k., 456 ev., 4 ref., 4 izr., össz. 2054; 1983: 800 r.k., össz. 1720. - 1948: 3 tanerős r.k. ált. isk-jában 173 tanuló. ** (Forrás: Schem. Sab. - Patay 1985. - MKA 2000:545.)

(Erről az időszakról a szepetneki honlap a következőket írja: "Az 1711-es pestisjárvány azonban áldozatokat követelt. 1717-ben Szapáry Miklós tulajdonába került. Katolikus egyházkerületi szerepe mellett erősödött az iskolai oktatás is. 1743-ban a Szapáry család magvaszakadtával a kincstárra szállt vissza a vagyon, de továbbra is mezővárosi rangban volt. 1744-ben már gróf Batthyány Lakos a birtokos; új urbáriumával azonban a jobbágyok terhei növekedtek. 1747-ben az őrangyalok tiszteletére szentelt templomáról olvashatunk, a nép, öt öreg eretneken kívül, mind katolikus volt. A pap kilenc éve itt Peszleg Ádám. 1750-ben mintegy 200 ház állt a faluban. 1756-ban Szepetnek ellentétbe került földesurával, a súlyos terhek miatt a lakosság nem akart neki engedelmeskedni. A következő évből megvan az úriszéki jegyzőkönyv, mely a Batthyány gróf elleni panaszt tartalmazza; ennek lényege: az uraság nem tartja be az urbáriumot, ezért a jobbágyok el akarnak menni. Ebbe Batthyány bele is egyezik – hiszen lesznek helyettük mások -, de a hátralévő szolgáltatásokat mégsem engedi el.")

***

Rábahídvég, Vas m.: plébánia a v. győri, majd szombathelyi egyhm. vasvári esp. ker-ében. - 1342: már létezett. Tp-át Szentháromság tit-ra sztelték, a mait 1834: építették. A Fájdalmas Anya- és Szt József-mellékoltárképeket →Dorfmeister István festette. Lakói 1547 u. ev-ok lettek. 1693: alapították újra. Harangjait 1922: 98, 50 cm átm. Seltenhofer Frigyes fiai, 1966: 60 cm átm. Ducsák István öntötte. Anyakönyvei 1715-től. Kegyura 1880: a közbirtokosok. - Plébánosai: Farkas Sándor, 1715: Petrány András, 1734: Barbacsy János, 1739: Derzsanic Pál, 1752: Copek György, 1784: Peszlegh Ádám, 1792: Papp József, 1797: Szélessy Ferenc, 1804: Tóth Ádám, 1831: Szekszer István, 1845: Csontos Ferenc, 1874: Soós János, 1914: Frim Gyula adm., 1917: Szekér Antal, 1964: Honti Imre, 1973: Rajki Ernő. 2000 e-: Püspökmolnári látja el. - Lakói 1840: 903 r.k., 1 ev., 8 ref., 120 izr., össz. 1032; 1910: 1362 r.k., 18 ev., 3 ref., 50 izr., össz. 1433; 1940: 1529 r.k., 8 ev., 5 ref., 38 izr., össz. 1580; 1983: 1102 r.k., össz. 1210. - 1948: 5 tanerős r.k. ált. isk-jában 240 tanuló. ** (Forrás: Gerecze II:988. - Garas 1955:191. - Schem. Sab. 1972:99. - Patay 1985. - MKA 2000:535.)

***

Lovászi honlapja szerint itt volt a faluban plébános Peszlegh Mihály, 1769–1796†, aki született 1735 körül, Hernyékben.

***

A vasi egyházmegyei regiszter két Peszleg nevű papot ismer:

1008. Peszlegh Ádám.

Sz. Hernyéken 1745 körül. A teológiát mint a zágrábi egyházmegye növendéke a bolognai egyetemen végezte. Felsz. 1770-ben Zágrábban. Káplán volt Lentiben (1770-72), Pákán (1772-76), Lendvavásárhelyen (1776), Kerkaszentmiklóson (1776-77), ismét Pákán (1777. dec.-1780), pléb. Szőcén (1781-1784. márc.), pléb. Rábahidvégen 1784. márc.-tól 1791. dec. 27-én beköv. haláláig. Horvátul és közepesen németül is beszélt. - P. C. 1792. p. 5. – Vis. Can. Páka, 1778. máj. 30-31. - Rábahidvégen 600 frtos misealapítványt tett.

1009. Peszlegh Ádám.

Sz. Hernyéken 1735 körül. A teológiát a zágrábi szemináriumban hallgatta. Felsz. 1758-ban. Káplán volt Pákán (1758-61), Alsólendván (1761-69), pléb. Kerkaszentmiklóson 1769-től 1796. dec. 24-én beköv. haláláig. Közepesen beszélt horvátul is. Kerkaszentmiklóson 500 frtos alapítványt tett öröklámpaolajra. - P. C. 1796. p. 297; 1797. p. 3.