2010. május 31., hétfő
2010. május 26., szerda
„Külömbféle szavak lajstroma”
Mivel az 1715-ös adóösszeírás több hernyéki ősünket is "Peszlek"-nek nevezi, nézzünk utána ennek a szónak is:
Jánosfalvi Sándor István (1804–1879) tudós unitárius pap neve ismerős a Székelyföld, és különösképpen a két Homoród vidékét kutatók előtt. Az 1827-ben pappá szentelt Sándor Istvánt elsősorban az 1942-ben megjelent Székelyhoni utazás a két Homoród mentén című művéért tartja számon az erdélyi irodalom- és művelődéstörténet. Életrajzával és kéziratos hagyatékának feldolgozásával azonban még adós nemzetközösségünk. Igaz ugyan, hogy Darkó Sándor, Benczédi Pál és legutóbb Veres Péter egy-egy tanulmány erejéig megpróbálta bemutatni a szokásostól teljesen eltérő lelkészi életpályát, de a méreteiben is impozáns kéziratos hagyaték feldolgozására nem vállalkozhattak. A nyolc fóliánst kitevő kéziratos anyag Székelykeresztúron, Marosvásárhelyen és Kolozsvárott várja a kutatókat. Jelen írásunkban – ízelítő gyanánt – Jánosfalvi Külömbféle szavak lajstromát adjuk közre, melyet az 1867–1868-ban írt Bibliai ’s más közéleti nevezetes tárgyak… című, közel 600 oldalas gyűjteményének részeként hagyott az utókorra. Jánosfalvi gyűjtése nem csupán megelőzte Kriza János Erdélyi tájszótárát, hanem szerencsésen ki is egészíti azt. Szeretettel ajánljuk hát Jánosfalvi e kis tájszótárát Erdély minden szerelmesének. (Kovács Sándor)
Ebben a szójegyzékben:
Peszlek – Valami apró pórtéka vagy eszköz.
Ugyanez Kriza Jánosnál:
Pöszlek v. pëszlek: gazdasági mű eszközdarabjai, p.o. szekér vagy osztováta pöszlekei. Be hitvány ekepöszlekei vannak! Te hitvány peszlek! (Udvarhelyszék)
Czuczornál (ő is Krizára hivatkozik):
Nyelventyű: A székely tájszólásban szántásnál a két első ökör tésoláját: (tézsláját) feltoldó v. öszvekötő eszköz v. peszlek. (Kriza J.).
Lehet, hogy ezt az erdőkerülő-dolgot újra kell értelmezni? Dehát akkor hogy kerülhettek a Peszlegek Erdélyből Zalába?
Ennek a kérdésnek Szálinger Balázs az éllovasa, aki Zalai passió című eposzában írja:
Sose félj te öcsém, ha Atilla, a székely
mondja neked. Hírlik, Zala földjén székelyek élnek,
s innen ered Kolon elfeledett neve is. Ha te testvér
vagy, kötelességünk seregünkkel az…” – ám belegajdult
székely Atilla a szóba, s a pultról úgy lefolyott, mint
ökrök nyála az ökröknek szájárul a nyárnak
szemtelenül gatyaromlasztó derekán.
Szálinger így nyilatkozott egyszer:
"Amiről én hallottam gyerekkoromban, Erdélyben nem nagyon, aztán az egyetemen, történelem illetve antropológia tárgyaknál előkerült. Megkérdeztem egyszer egy professzorasszonyt, aki nemhogy nem volt meglepődve, de azt mondta, ő is azt tanítja, hogy egy egységnyi székely ment Őrségbe (illetve “megcsinálni Őrséget”), kilenc egység ment Székelyföldre. A falunevek nagyon hasonlóak (Íjász, Csatár, Lovászi, Zalalövő, Felsőőr, Alsóőr), a tájszólás is (Erdélyben azt hitték róla, hogy affektálom a helyi akcentust – közben pedig csak 19 éves voltam, és nem kopott le rólam a hazai), a faluszerkezetek is."
Zsoldos Attila, a korai magyar történelem szakértője szerint a székelység a 12–13. század fordulója táján kezdett megtelepedni a mai Székelyföldön (a folyamat eltartott vagy egy évszázadig). Korábban a Kárpát-medence számos más pontján tudunk kimutatni székely településterületeket, ezek egyike a mai Őrség (illetve tágabb értelemben Nyugat-Magyarország). Annak bizonyítékai közé, hogy a székelység egy része korábban az Őrségben élt, bizonyos nyelvjárási sajátosságok, illetve a helynévanyag egy része sorolható. Nincs ugyanis egységes székely nyelvjárás, mutat rá Zsoldos, a mai székelység által beszélt nyelv más sajátosságai a Kárpát-medence más tájaira utalnak. Így tehát az bizonyosan állítható, hogy az Őrségnek és a székelységnek valóban van köze egymáshoz, ám ezt a kapcsolatot kizárólagosnak feltüntetni (kizárva például a korai székelységre utaló baranyai, Pozsony környéki, bihari adatokat), tévedés lenne.
Fentiek alapján nem lehetetlen, hogy a Peszlegek esetleg székely eredetűek illetve közös az eredetük a székelyekkel.
***
És Hont vármegyében van Kispeszek és Nagypeszek község a mai napig...
Mindenesetre a peszeki hősi emlékművön szerepel egy Peszeki Gyula is. A Peszek falvakról ld. részletesen az alábbi megjegyzéseket!
Adózó Peszlegek 1715-ből
Adózók neve: Martinus Peszleg; Nicolaus Szuk; Stephanus Peszleg; Nicolaus Fata; Michael Lőrincz; Georgius Szabo; Joannes Lőrincz; Valentinus Magjar; Nicolaus Biró; Joannes Benke; Joannes Kovacs; Stephanus Horvath; Michael Herman; Stephanus Totth; Martinus Magjar; Stephanus Ferencz; Blasius Lőrincz; Stephanus Magjar; Stephanus Sztup; Georgius Herman; Georgius Horvath
Mindketten "colonus"-ok.
Hernyéki adózók nevei: Valentinus Totth; Joannes Peszlek; Michael Peszlek; Martinus Peszlek; Andreas Peszlek; Georgius Totth; Michael Tibaldh; Stephanus Nyakass; Georgius Koross; Georgius Peszek; Martinus Szabo
Ezek viszont "libertinus"-ok (a Peszek kivételével, aki "inquilini").
Egyébként egy Peszek és két Peszteg van Mahomfán is ugyanebben az időben (ez is Zala megye):
Extraneusok: Georgius Tantalics; Michael Kovacs; Nicolaus Biró; Stephanus Tott; Martinus Peszteg; Nicolaus Szuh; Stephanus Pesztegh; Nicolaus Fata; Michael Lőrincz; Georgius Szabo; Valentinus Magjar; Joannes Benke; Stephanus Horvath; Michael Herman; Stephanus Totth; Stephanus Ferencz; Georgius Herman; Georgius Horvath; Joannes Peszek; Michael Tibaldik; Stephanus Kossa; Petrus Kovacs; Stephanus Csordas
... illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőteleken:
Adózók neve: Michael Földes; Andreas Kossik; Michael Bozo; Stephanus Csepás; Stephanus Kanan; Franciscus Szabo; Stephanus Toth; Michael Szepezei; Stephanus Fekete; Ge Nagy; Petrus Szabo; Emericus Dosa; Stephanus Peszek; Petrus Maroty; Gregorius Budai; Stephanus Szekely(Forrás: Magyar Országos Levéltár, 1715 évi országos összeírás Zala, Szombathely)
Hernyéki adózók nevei: Valentinus Totth; Joannes Peszlek; Michael Peszlek; Martinus Peszlek; Andreas Peszlek; Georgius Totth; Michael Tibaldh; Stephanus Nyakass; Georgius Koross; Georgius Peszek; Martinus Szabo
Egyébként egy Peszek és két Peszteg van Mahomfán is ugyanebben az időben (ez is Zala megye):
Extraneusok: Georgius Tantalics; Michael Kovacs; Nicolaus Biró; Stephanus Tott; Martinus Peszteg; Nicolaus Szuh; Stephanus Pesztegh; Nicolaus Fata; Michael Lőrincz; Georgius Szabo; Valentinus Magjar; Joannes Benke; Stephanus Horvath; Michael Herman; Stephanus Totth; Stephanus Ferencz; Georgius Herman; Georgius Horvath; Joannes Peszek; Michael Tibaldik; Stephanus Kossa; Petrus Kovacs; Stephanus Csordas
... illetve a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Kőteleken:
Adózók neve: Michael Földes; Andreas Kossik; Michael Bozo; Stephanus Csepás; Stephanus Kanan; Franciscus Szabo; Stephanus Toth; Michael Szepezei; Stephanus Fekete; Ge Nagy; Petrus Szabo; Emericus Dosa; Stephanus Peszek; Petrus Maroty; Gregorius Budai; Stephanus Szekely(Forrás: Magyar Országos Levéltár, 1715 évi országos összeírás Zala, Szombathely)
2010. május 25., kedd
Mikekarácsonyfai Peszlegek
Árok Boglárka írja:
Régebben kutattam a Peszlegek eredetét. A történet csak annyi, hogy apai nagyanyám Peszleg Margit volt, Mikekarácsonyfán (régen Karácsonyfa) született 1936.08.20-án. Balatonboglárra ment férjhez Árok Lászlóhoz, nagyapámhoz. Született két fiúk: László és Sándor (édesapám), így kerülök én a képbe, mint Árok Boglárka, aki nagyanyja családját kutatja.
Peszleg Margit (nagyanyám) szülei Peszleg József (1904-1989) és Gerencsér Margit (1912-1945). Két lányuk született, nagyanyám és Peszleg Erzsébet. Nagyanyám édesanyja elég korán halt meg, később dédapám újra megnősült, újabb két gyereknek adva életet: Peszleg Gyula, ma Bagodon él, gyermekük nincs, és Peszleg Márta, ő Nován él családjával. Nagyanyám nagyszülei Peszleg Lajos és Farkas Rozália. A mai napig látogatjuk a novai és a bagodi rokonokat, míg nagyanyám édestestvérével telefonon tartjuk a kapcsolatot, mert ő Budapesten él. Sajnos nincs sok információm a családról, mivel a még ma is élő három Peszleg távol él tőlünk, nagyanyám már nem él, ahogy férje sem és az édesapám sem, hogy tudnának segíteni.
Régebben kutattam a Peszlegek eredetét. A történet csak annyi, hogy apai nagyanyám Peszleg Margit volt, Mikekarácsonyfán (régen Karácsonyfa) született 1936.08.20-án. Balatonboglárra ment férjhez Árok Lászlóhoz, nagyapámhoz. Született két fiúk: László és Sándor (édesapám), így kerülök én a képbe, mint Árok Boglárka, aki nagyanyja családját kutatja.
Peszleg Margit (nagyanyám) szülei Peszleg József (1904-1989) és Gerencsér Margit (1912-1945). Két lányuk született, nagyanyám és Peszleg Erzsébet. Nagyanyám édesanyja elég korán halt meg, később dédapám újra megnősült, újabb két gyereknek adva életet: Peszleg Gyula, ma Bagodon él, gyermekük nincs, és Peszleg Márta, ő Nován él családjával. Nagyanyám nagyszülei Peszleg Lajos és Farkas Rozália. A mai napig látogatjuk a novai és a bagodi rokonokat, míg nagyanyám édestestvérével telefonon tartjuk a kapcsolatot, mert ő Budapesten él. Sajnos nincs sok információm a családról, mivel a még ma is élő három Peszleg távol él tőlünk, nagyanyám már nem él, ahogy férje sem és az édesapám sem, hogy tudnának segíteni.
Peszlegek Nagykanizsán
Dr. Peszleg József írja Nagykanizsáról:
Dédnagyapám Peszleg Mihály Hernyékről származik - testvére(i) Nován éltek - és Pákán van eltemetve. Lánya, Peszleg Júlianna volt, akinek elsőszülött gyermeke József (1919) volt az én apám, akinek az apja a háborúban lőszerszállitás közben eltünt. Később újra férhez ment, de ezzel az ággal soha nem tartottunk kapcsolatot.
Apám másik unokatestvére Peszleg Erzsébet és testvére Peszleg Mária Pákán élt. Máriának egy fia van, akit Cseresnyés Lajosnak hivnak.
Engem Peszleg Józsefnek (1961) hívnak és két gyermekem van: Anna (1995) és Balázs (1992). Nejem László Márta (1964); Nagykanizsán élünk.
Apám unokatestvére Pákán élt illetve ott van eltemetve: Pál, akinek egy lánya illetve egy fia volt. Nem tudok róla többet.
Anyám Horváth Anna, aki Zajkról származik. Az Ő szülei Horváth István és Pintér Magdolna voltak. Nagyapám ács volt és az Ő apja egy muraközi 6 falut magáénak mondható földesúr volt.
A család ezen ága ma Hodosanban és Cakovecben(Horvátország), Nagykanzsán élnek.
Dédnagyapám Peszleg Mihály Hernyékről származik - testvére(i) Nován éltek - és Pákán van eltemetve. Lánya, Peszleg Júlianna volt, akinek elsőszülött gyermeke József (1919) volt az én apám, akinek az apja a háborúban lőszerszállitás közben eltünt. Később újra férhez ment, de ezzel az ággal soha nem tartottunk kapcsolatot.
Apám másik unokatestvére Peszleg Erzsébet és testvére Peszleg Mária Pákán élt. Máriának egy fia van, akit Cseresnyés Lajosnak hivnak.
Engem Peszleg Józsefnek (1961) hívnak és két gyermekem van: Anna (1995) és Balázs (1992). Nejem László Márta (1964); Nagykanizsán élünk.
Apám unokatestvére Pákán élt illetve ott van eltemetve: Pál, akinek egy lánya illetve egy fia volt. Nem tudok róla többet.
Anyám Horváth Anna, aki Zajkról származik. Az Ő szülei Horváth István és Pintér Magdolna voltak. Nagyapám ács volt és az Ő apja egy muraközi 6 falut magáénak mondható földesúr volt.
A család ezen ága ma Hodosanban és Cakovecben(Horvátország), Nagykanzsán élnek.
Fekete bárányok
A Fővárosi Levéltár olyan bírósági ügyekről illetve bűnügyekről tart nyilván adatokat, amelyekben Peszlegek voltak a tettesek vagy szereplők:
1906 - Peszleg József polgári kártérítési pere
Státus/foglalkozás: munkás - Lakhely/telephely: Csepel. A perérték 16 korona/hét (öt vádlott)
1921 - Peszleg József holttányilvánítása
Elhalálozás ideje: 1917.12.31. - Státus/foglalkozás: nyomdászsegéd - Lakhely/telephely: Budapest VIII. Szeszgyár u. 12. I/14. - Kiemelt irattípusok: Végrendelet: nincs Halálesetfelvétel: nincs Hagyatéki leltár: nincs
1952 - Peszleg Jánosné Ráschó Mária hagyatéki ügye
Elhalálozás ideje: 1952.01.03. - Státus/foglalkozás: háztartásbeli - Lakhely/telephely: Budapest VI. Ó u. 40. - Kiemelt irattípusok: Végrendelet: nincs Hagyatéki leltár: van Halálesetfelvétel: nincs
1957 - Peszleg János bűnügye
Anyja neve: Polgár Rozália - Születési hely: Zalaszentbalázs - Születési idő: 1908 - Jogcím: izgatás
1957 - Peszleg Ferencné Aczél Róza bűnügye
Anyja neve: Ferenc Mária - Születési hely: Rimaszombat - Születési idő: 1917 - Státus/foglalkozás: gyári munkás - Lakhely/telephely: Budapest XXI. Komáromi u. 61. - Jogcím: becsületsértés
1961 - Peszleg Gábor bűnügye
Anyja neve: Jogszabály alapján védett adat - Születési hely: Jogszabály alapján védett adat - Születési idő: Jogszabály alapján védett adat - Státus/foglalkozás: Jogszabály alapján védett adat - Lakhely/telephely: Jogszabály alapján védett adat - Jogcím: erőszakos nemi közösülés, lopás
1963 - Peszleg Ferenc bűnügye
Közelebbről meg nem határozott büntetőügy, számos vádlottal.
1906 - Peszleg József polgári kártérítési pere
Státus/foglalkozás: munkás - Lakhely/telephely: Csepel. A perérték 16 korona/hét (öt vádlott)
1921 - Peszleg József holttányilvánítása
Elhalálozás ideje: 1917.12.31. - Státus/foglalkozás: nyomdászsegéd - Lakhely/telephely: Budapest VIII. Szeszgyár u. 12. I/14. - Kiemelt irattípusok: Végrendelet: nincs Halálesetfelvétel: nincs Hagyatéki leltár: nincs
1952 - Peszleg Jánosné Ráschó Mária hagyatéki ügye
Elhalálozás ideje: 1952.01.03. - Státus/foglalkozás: háztartásbeli - Lakhely/telephely: Budapest VI. Ó u. 40. - Kiemelt irattípusok: Végrendelet: nincs Hagyatéki leltár: van Halálesetfelvétel: nincs
1957 - Peszleg János bűnügye
Anyja neve: Polgár Rozália - Születési hely: Zalaszentbalázs - Születési idő: 1908 - Jogcím: izgatás
1957 - Peszleg Ferencné Aczél Róza bűnügye
Anyja neve: Ferenc Mária - Születési hely: Rimaszombat - Születési idő: 1917 - Státus/foglalkozás: gyári munkás - Lakhely/telephely: Budapest XXI. Komáromi u. 61. - Jogcím: becsületsértés
1961 - Peszleg Gábor bűnügye
Anyja neve: Jogszabály alapján védett adat - Születési hely: Jogszabály alapján védett adat - Születési idő: Jogszabály alapján védett adat - Státus/foglalkozás: Jogszabály alapján védett adat - Lakhely/telephely: Jogszabály alapján védett adat - Jogcím: erőszakos nemi közösülés, lopás
1963 - Peszleg Ferenc bűnügye
Közelebbről meg nem határozott büntetőügy, számos vádlottal.
A szabadságharc honvédei
A szabadságharc zalai honvédei 1848-1849. Zalai Gyűjtemény 33. (Zalaegerszeg, 1992.) szerint:
Hernyékből Peszleg János, 20 éves földműves volt a szabadságharc közvitéze.
Hernyékből Peszleg János, 20 éves földműves volt a szabadságharc közvitéze.
Egy Peszleg Ortaházáról, 1970-ből
Tanító, egyben harangozó Peszleg Tamás r.k. nős, demum officio mndecens. Mind katolikus, mind eretnek gyermekeket a betűkre tanítja. A templomot tisztán tartja.
(Magyar Országos Levéltár)
(Magyar Országos Levéltár)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)