Az óbudai temetőben apámat, Peszleg Rudolfot kívánságának megfelelően 1996-ban szórással temettük. Azóta is gondunk volt, hogy hol róhatnánk le rendszeresen a kegyeletünket, mivel a szóróparcella gyakorlatilag mindig foglalt, a temető által a bejáratnál létesített közös emlékhely - ahol egy római szakofágot és egy főnix-madarat is elhelyeztek - személytelen és úgy éreztük, ehhez a helyhez semmi közünk. 2009-ben aztán a temető vezetése megoldotta a problémát: lehetővé tette, hogy a szórással temetett elhunytak nevei márványtáblán elhelyezésre kerülhetnek a szóróparcella mellett. Így került fel most, 2010-ben apám neve is, ráadásul a véletlen szerencse folytán pont a névnapján.
Régi tervem, hogy a temetéskor hazavitt kis urnának megfelelő helyet találjak. Most megtaláltam a megoldást: a novai önkormányzat a temetőben egy urnafalat építtetett, itt váltottam meg egy urnafülkét, és 2012. július 11-én a legszűkebb családi körben elhelyeztük az urnát az 1. sz. urnafülkében (a már mintegy két éve elkészült urnafalba még nem temettek senkit). Íme a képek:
Sajnos, a nagyméretű gránittáblákhoz nem jó festéket választottak, mert ma, 2012-ben már gyakorlatilag olvashatatlanok a betűk!
VálaszTörlésTisztelt család! Peszleg Rudolf szolgált külföldön követségen?
VálaszTörlésüdvözlettel
Kurtán Sándor