Mozgolódó Peszlegek

1942. február 2-án a csömödéri telepet hadiüzemmé nyilvánították, a munkásokat feleskették a kormányra. A szombathelyi politikai nyomozó osztály is elérkezettnek látta az időt, hogy leszámoljon a pákái csendőrőrs által 1942 óta állandó megfigyelés alatt állt gyanús elemekkel, immár a haditermelés akadályozóival. 1942. február 19-én a csendőrök megszállták az üzemet. Munkahelyükről hurcolták el Németh Istvánt és Bockó Ferencet. Velük egyidejűleg őrizetbe vették Belső Lajost, Hirschl Dezsőt és Szendefi Aurélt is.

Tíz napon át tartó vallatás után Győrbe szállították őket, három hónap múlva a budapesti Margit körúti fogházba kerültek. Hűtlenséggel és hazaárulással vádolva hadbíróság tárgyalta ügyüket. Németh Istvánt egy év hathónapi börtönbüntetésre ítélte. Társai közül Belső Lajost egy év négyhónapi, Hirschl Dezsőt egy év kéthónapi, Bockó Ferencet hathónapi börtönbüntetéssel sújtotta. Büntetésük letöltésére a Honvédelmi Minisztérium 1943. október 11-én a szegedi kerületi börtönt jelölte ki. Bockó Ferencet az ítélet kihirdetése után — az előzetes letartóztatásban eltöltött időt beszámítva — szabadlábra helyezték.

Jogerős elítélésük után Csömödéren még sok embert meghurcoltak. Vádat emeltek Gombos Fábján és Gernicsesz Lőrinc napszámos, Szentes Ferenc és Peszleg István iparvasúti mozdonyfűtők, Panker Ferenc cipészmester, László József asztalos és Baki Imre ellen. A vád az volt ellenük, hogy elmulasztották jelentésadási kötelességüket. A szombathelyi haditörvényszék 1943. november 11-én felmentő ítéletet hozott, azzal az indokkal, hogy „Németh István és társai kommunista érzelmeiről Csömödér és Páka község lakosságának nagy része tudomással bírt, tehát az köztudomású tény volt, amelyről a hatóságoknak is tudnia kellett".

És egy másik:

(Sénig Lajosról szóló visszaemlékezés a nagykanizsai könyvtár munkásmozgalom-történeti kiadványában) Az 1920-as évek második felében kialakult a város szervezett munkásai kozott egy baloldali ellenzéki csoport, amelyhez ő is csatlakozott. A szakmabeliek kozul együtt tevékenykedett Anger Mihállyal, Gödinek Ferenccel Molnár Györggyel, Peszleg Lászlóval, Cvetkó Lajossal, Futó Károllyal Kulcsár Gyulával. Más szakmabeliek közül Wolf István és Alpár Béla péksegédekkel Vas István kőfaragóval, Horváth Imre lakatossal, Fenyvesi János vasesztergályossal, es a három Engelmann fivérrel.

(Varga Józsefről szóló emlékezés): A hirhedt csóti karantént erős idegzettel, keményen állta. A gyanútól azonban nem mentesült többé. Azon igyekezett, hogy mielőbb olyan munkatársak közé kerüljön, akikkel együtt tehet valamit azért, hogy a munkásosztály felszabadulásának eszméje és hite a göcseji földben is gyökeret eresszen. Néhány hasonlóan szegény sorsú szentliszlói agrárproletárral, Bandi Lászlóval, Peszleg Péterrel, László Lajosnéval osztotta meg gondolatait, emlékeit, majd együtt vállaltak munkát Budapesten a Leiner bőrgyárban.